Kutyademencia: Hogyan ismerjük fel? Mit tehetünk ellene?

Az állatorvostudomány fejlődésének, és a kutyatartás minőségi javulásának köszönhetően ma a kutyák alapvetően hosszabb ideig élnek. Ám ez egyben azt is eredményezi, hogy gyakrabban szembesülünk időskori problémáikkal. Ilyen például a kutyademencia, ami az idősebb – 11 évesnél öregebb – kutyák 60%-át érinti.[1] Ennek ellenére az esetek 85%-ában nincs diagnosztizálva,[2] a betegség ténye rejtve marad a gazdik elől. Pedig az időben történő észlelés és a megfelelő lépések lassíthatják a kutya mentális leépülését, meghosszabbítva ezzel a vele töltött minőségi időt.

Mi is az a (kutya)demencia?

A kutyademencia – hivatalosan CCDS: Canine Cognitive Dysfunction Syndrome, azaz kutya kognitív diszfunkciós szindróma – az embereknél előforduló Alzheimer kórhoz igen hasonló betegség, ami a kognitív funkciók erőteljes romlását eredményezi. Ennek következtében a kutyánál többek között térbeli tájékozódási zavarok léphetnek fel – például ismerős környezetben eltéved –, elfelejt korábban megtanult parancsokat, trükköket, nem ismer fel ismerős kutyákat, embereket és a szobatisztasággal kapcsolatos problémák is egyre gyakoribbá válnak. [3]

Fontos, hogy ez nem szimplán a kutya megöregedését jelenti, hanem egy betegség, melynek során az agyban bizonyos változások mennek végbe.[4] Egy krónikus, progresszív egészségügyi problémáról van szó, vagyis az idő előrehaladtával az állapot fokozatosan súlyosbodik.[5]

Az embereknél ismert Alzheimer kórra nem pusztán tüneteiben emlékeztet, hanem a kutatási eredmények alapján agyi, szöveti, sejti szinten is hasonló folyamat játszódik le. [6] Így a kutyák az emberi öregedést jól modellezik, vizsgálatuk hozzájárulhat az Alzheimer kór gyógymódjának megtalálásához is.[7]

Ebből kiindulva indult el 2016 tavaszán Kubinyi Enikő vezetésével az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport Szenior Családi Kutya Programja, aminek egyik célja az emberi öregedés nem kívánt folyamatainak megértése. [8]

Mi okozza a kutyademenciát?

Az agyban az információ az idegsejteken és nyúlványaikon (együttesen a neuronokon) keresztül áramlik. Minél sűrűbb ez a hálózat, annál gyorsabb és hatékonyabb gondolkodásra vagyunk képesek. A neuronok közötti kapcsolatok száma viszont nem állandó: változatos ingerekkel, az agy stimulálásával a neuronhálózata sűrűsödhet[9], az öregedés során az idegsejtek pedig fokozatosan elhalnak, egyre nehezebbé téve a közöttük lévő ingerületátvitelt.

Ez utóbbi az oka annak, hogy ahogyan az emberek, úgy a kor előrehaladtával a kutyák agya is változik: minél idősebb egy kutya, annál kisebb és – akár 25%-kal – könnyebb az agya.[10]

Ám ez pusztán a természetes öregedés folyamata, ami nem jár olyan súlyos tünetekkel, mint a demencia.

Betegség esetén azonban az agyban bizonyos kémiai folyamatok is lejátszódnak, amik befolyásolják a viselkedést, jelentősen rontják a memóriát és a tanulási képességet.[11] Az Alzheimer kórban szenvedő személyek agyában egy fehérje (az úgynevezett béta-amiloid) halmozódik fel, ami lerakódik a neuronok körül, ezzel akadályozva az ingerületátvitelt.[12]

Norton Milgram, a Toronto Egyetem pszichológus professzora kimutatta, hogy azoknak a kutyáknak, akik agyában magas az amiloid szint, rosszabb a memóriája, és nehézségeik vannak a tanulással, főleg, ha az komplexebb gondolkodást és problémamegoldást igényel.[13] Vagyis kutyademencia esetén hasonló biokémiai folyamat zajlik a kutyák agyában, mint az embereknél.

A fehérje felhalmozódásának, a lerakódás kialakulásának oka viszont ismeretlen, így végső soron ma még nem tudjuk, hogy mi okozza a demenciát. [14]

A demencia gyakorisága kutyák körében

Kubinyi Enikő, nemzetközileg is elismert etológus szerint a 11-12 éves kutyák közel harmada, a 15-16 éveseknek pedig körülbelül 70%-a mutat a humán időskori demenciának megfeleltethető kognitív zavarokat. [15]

A betegség előfordulásában a különböző kutyafajták között nincs számottevő különbség, nincsenek kifejezetten olyan fajták, amik hajlamosabbak lennének az időskori demenciára. [16] Ám mivel a nagyobb testű kutyák rövidebb ideig élnek, a kutyademencia pedig egy időskori betegség, a kisebb testű kutyák körében gyakrabban fordul elő.[17]

Hogyan ismerhető fel a kutyademencia?

Emberek esetében a kognitív funkciók – mint a memória, tanulási képesség stb. – állapota viszonylag könnyen vizsgálható különböző kérdéssorok segítségével (pl. milyen nap van ma? mondja el sorban az ABC betűit stb.), ezért számos teszt létezik, ami a kognitív hanyatlás előrehaladottságáról pontos képet tud adni.

Verbális kommunikáció híján, kutyák esetében ez a viselkedésük változásának figyelésével történhet, a demenciának ugyanis számos tünete lehet. Az állatorvosok az angolul DISHAA mozaikszót alkotó tünetegyüttes fennállását vizsgálják,[18] aminek elemei:

• Dezorientáció (Disorientation): Többek között abban nyilvánulhat meg, hogy a kutya céltalanul bóklászik, zavartnak tűnik, üres tekintettel bámulja a falat vagy a padlót, számára jól ismert helyeken eltéved, elfelejti például, hogy a milliószor használt ajtó melyik irányba nyílik, vagy elakad bútorokban, beszorul helyekre, ahonnan korábban probléma nélkül tudott kitolatni.
• Megváltozott szociális interakciók (altered social Interactions), azaz a kutyának megváltozik a környezetében lévő emberekkel, kutyákkal, vagy más háziállatokkal való viszonya. Például egy korábban szociális, bújós kutya már nem megy oda üdvözölni a vendégeket, elsétál, miközben simogatják, több időt tölt elvonulva a családjától. De ez teljesen egyedfüggő, így lehet, hogy pont egy korábban elhúzódó kutya lesz nagyon ragaszkodó.
• Megváltozott alvási-ébrenléti ciklus (altered Sleep-wake cycle): Adott kutya már nem alussza át az éjszakákat, hanem sokszor nyugtalan, mászkál, ugat, nyüszít, napközben pedig érzékelhetően többet alszik.
• Szobatisztaság és egyéb tanult viselkedések eltűnése (House soiling and loss of other learned behaviors): Ennél a szimptómánál egyre gyakoribbá válnak a bepisilések, a korábban megtanult parancsokra nem hallgat, a tanult trükkökre nem emlékszik a kutya.
• Megváltozott aktivitási szint (altered Activity levels ): Egyénenként ennek a tünetnek a megnyilvánulási formája is eltérő lehet. Egy korábban nagyon pörgős kutya lényegesen passzívabb lesz, vagy épp ellenkezőleg, egy nyugodtabb kutya válik aktívabbá. A hangsúly itt is a korábbiakban tapasztaltakhoz képesti változáson
• Fokozódó szorongás (increasing Anxiety): A kutya szorongóbbá válik, például, amikor egyedül marad. Reaktívabb lesz a különböző ingerekre, amikre korábban nem – vagy nem ilyen intenzitással reagált –, félénkebbé válhat hanghatásokra, és különböző helyszínek is megijeszthetik.[19]

Ugyanakkor a témával foglalkozó állatorvosok figyelmeztetnek arra, hogy a felsorolt tüneteknek egyéb orvosi okai is lehetnek, így nagyon fontos, hogy ezek hátterét mielőbb alaposan kivizsgálják. [20] A demencia tényét csak akkor lehet megállapítani, ha a tünethez kapcsolódó minden más egészségügyi okot kizártak. A betegség megállapítására ugyanis ma sajnos még nem létezik orvosi vizsgálati eljárás,[21] és az Alzheimer kórtól eltérően tesztek sincsenek, amikből kiderülne, hogy a demencia állapota mennyire előrehaladott a kutyánál.

Kubinyi Enikő és kutatócsoportja ezt a hiányt is szeretné pótolni a 2016-ban indult Szenior Családi Kutya Programmal, aminek fő célja – a korábban említett emberi öregedési folyamat megértése mellett – olyan módszertan kidolgozása viselkedési, genetikai és idegtudományi szinten, ami kutyáknál is mérhetővé teszi a kognitív hanyatlást, segíti a kutyák egészséges élettartamának meghosszabbítását.[22]

Mit tehetünk a demencia ellen?

Az orvostudomány jelenlegi állása szerint sem embereknél, sem pedig négylábú társainknál nem tisztázott a demencia konkrét oka, így olyan módszer sincs még, amivel 100%-os bizonyossággal megelőzhető az időskori előfordulása. De mégis mi az, amit tehetünk?

Az eddigi vizsgálatokból az látszik, hogy az életmód erőteljes befolyásoló tényező lehet. Azoknál az embereknél és kutyáknál, akik mentálisan aktívak, az agyuk folyamatosan stimulálva van, sokkal kevésbé valószínű, hogy a kognitív hanyatlás idősebb korban jelentkezik.

Norton Milgram beagleket vizsgálva azt találta, hogy a mentálisan aktív idős kutyáknál az életkorból adódó kognitív leépülés sokkal jobban lelassítható, vagy akár meg is fordítható.[23]

Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy a kutyáknak új trükkök tanítása, biztonságos körülmények között új ingerekkel, helyszínekkel való megismertetése, agyuk számára is kihívást jelentő elfoglaltságok, mint például a kutya logikaijátékok – más néven IQ, vagy okos játékok – rendszeres használata egy idős korban is éles eszű, egészséges kutyát eredményez.

De mit tehetünk akkor, ha mégis megtörténik a baj, a betegség jelentkezik a kutyánál?

Mint ahogyan az embereknél az Alzheimer kórra, sajnos a kutyademenciára sem létezik gyógymód. Amit tehetünk, az a leépülési folyamat lassítása. Leticia Fanucchi, a Kanadai Állatorvosi Kórház klinikusa szerint a betegséget komplex módon kell kezelni: [24]

1. különböző gyógyszerekkel bizonyos tünetek enyhíthetők,
2. megfelelő étrenddel serkenthető a hatékonyabb agyműködés,
3. a környezet és a kutya viselkedésének kezelésével pedig alkalmazkodhatunk a megváltozott körülményekhez, ami mind a kutya, mind pedig a gazda számára egy stresszmentesebb közös életet eredményezhet az utolsó években.

Ez utóbbi faktor egyrészt azt jelenti a gyakorlatban, hogy a lakást a kutya számára, megváltozott képességeinek megfelelően a lehető legkényelmesebbé kell tenni. Például vizelettartási problémák kezelésére érdemes lehet kutyapelenkát letenni.

Másrészt magával a kutyával, a viselkedésével is ugyanilyen fontos foglalkoznunk, ami jelen esetben a mentális stimulációt jelenti. Kutatások igazolják ugyanis, hogy ilyen módon lassítható a viselkedési zavarok kialakulása. [25] Tréning és a játék tehát kiemelkedően fontos az idős kutyák számára. A fejtörők, különböző logikai játékok hasznos eszközök lehetnek a mentális képességek hanyatlásának lassításában demencia esetén.

A kutyademencia tehát, bár nem gyógyítható, időben történő észlelés és a szükséges lépések megtétele esetén a leépülés folyamata lassítható, így a megfelelő életminőség a kutya és gazdija számára időben kitolható.

Honlapunkon rendszeresen posztolunk cikkeket kutyák gondolkodásáról, kutyajátékokról és egyéb kapcsolódó, izgalmas témákról, valamint beszámolunk a munka előrehaladásáról is, hogy jobban megismerhessetek minket. Ha első kézből szeretnétek ezekről értesülni, iratkozzatok fel a gombra, vagy IDE kattintva, és kövessetek minket Facebookon és Instagramon! 🙂

Források:

[1] Fast, R. et al (2013): An observational study with long-term follow-up of canine cognitive dysfunction: clinical characteristics, survival, and risk factors. In: J. Vet. Intern. Med. 27

[2] Cain, Susan –Cain, Michael (2020): Canine Dementia – Signs, Symptoms, Treatments. The bark, https://thebark.com/content/canine-dementia-signs-symptoms-treatments

[3] Prap Mihevc, Sojna – Majdic, Gregor (2019): Canine Cognitive Dysfunction and Alzheimer’s Disease – Two Facets of the Same Disease? In: Front Neurosci, 2019, 13, https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6582309/

[4] Whittenburg, Jamie (2014): Alzheimer’s Disease for Dogs? TexVetPets.org, https://www.texvetpets.org/article/alzheimers-disease-dogs/

[5] Cain, Susan –Cain, Michael (2020): Canine Dementia – Signs, Symptoms, Treatments. The bark, https://thebark.com/content/canine-dementia-signs-symptoms-treatments

[6] Qubit: Kubinyi Enikő – Kutyákon az emberi demencia is jól modellezhető. https://qubit.hu/2020/12/31/kubinyi-eniko-kutyakon-az-emberi-demencia-is-jol-modellezheto?fbclid=IwAR2TS78m6sKjNlCroZdk56TArmCpmjswBfjCRG5VQWBHkJ7i-Vp8yOGtLak

[7] Prap Mihevc, Sojna – Majdic, Gregor (2019): Canine Cognitive Dysfunction and Alzheimer’s Disease – Two Facets of the Same Disease? In: Front Neurosci, 2019, 13, https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6582309/

[8] Szenior Családi Kutya Program: https://kutyaetologia.elte.hu/szenior-csaladi-kutya-program/

[9] Coren, Stanley (2006): The Intelligence of Dogs: A Guide tot he Thoughts, Emotions, and Inner Lives of Our Canine Companions. Atria Books, https://www.amazon.com/Intelligence-Dogs-Thoughts-Emotions-Companions/dp/0743280873/ref=pd_sim_2?pd_rd_w=xALdn&pf_rd_p=495b84a8-4624-4096-8e20-27b4882c0d09&pf_rd_r=0KRYJ15YCSQAEBJZ23ZR&pd_rd_r=5406ebe9-7646-443d-81dc-8dc5b1ba426c&pd_rd_wg=DLjxi&pd_rd_i=0743280873&psc=1

[10] Coren, Stanley (2010): Can Old Dog Get Alzheimer’s Disease? In: Psychology Today, https://www.psychologytoday.com/us/blog/canine-corner/201009/can-old-dogs-get-alzheimer-s-disease

[11] Coren, Stanley (2010): Can Old Dog Get Alzheimer’s Disease? In: Psychology Today, https://www.psychologytoday.com/us/blog/canine-corner/201009/can-old-dogs-get-alzheimer-s-disease

[12] Coren, Stanley (2010): Can Old Dog Get Alzheimer’s Disease? In: Psychology Today, https://www.psychologytoday.com/us/blog/canine-corner/201009/can-old-dogs-get-alzheimer-s-disease

[13] Coren, Stanley (2006): The Intelligence of Dogs: A Guide tot he Thoughts, Emotions, and Inner Lives of Our Canine Companions. Atria Books, https://www.amazon.com/Intelligence-Dogs-Thoughts-Emotions-Companions/dp/0743280873/ref=pd_sim_2?pd_rd_w=xALdn&pf_rd_p=495b84a8-4624-4096-8e20-27b4882c0d09&pf_rd_r=0KRYJ15YCSQAEBJZ23ZR&pd_rd_r=5406ebe9-7646-443d-81dc-8dc5b1ba426c&pd_rd_wg=DLjxi&pd_rd_i=0743280873&psc=1

[14] Prap Mihevc, Sojna – Majdic, Gregor (2019): Canine Cognitive Dysfunction and Alzheimer’s Disease – Two Facets of the Same Disease? In: Front Neurosci, 2019, 13, https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6582309/

[15] Szenior Családi Kutya Program: https://kutyaetologia.elte.hu/szenior-csaladi-kutya-program/

[16] Salvin H. E., McGreevy P. D., Sachdev P. S., Valenzuela M. J. (2010). Under diagnosis of canine cognitive dysfunction: a cross-sectional survey of older companion dogs. Vet. J. 184

[17] Vite C. H., Head E. (2014). Aging in the canine and feline brain. Vet. Clin. North Am. Small Anim. Pract. 44; Schmidt F., Boltze J., Jäger C., Hofmann S., Willems N., Seeger J., et al. (2015). Detection and Quantification of β-Amyloid, Pyroglutamyl Aβ, and Tau in Aged Canines. J. Neuropathol. Exp. Neurol. 74

[18] Azkona G. et al. (2009). Prevalence and risk factors of behavioural changes associated with age-related cognitive impairment in geriatric dogs. J. Small Anim. Pract. 50; Rosado B. et al. (2012). Effect of age and severity of cognitive dysfunction on spontaneous activity in pet dogs – part 1: locomotor and exploratory behaviour. Vet. J. 194;  Fast R. et al. (2013). An observational study with long-term follow-up of canine cognitive dysfunction: clinical characteristics, survival, and risk factors. J. Vet. Intern. Med. 27; Madari A. et al. (2015). Assessment of severity and progression of canine cognitive dysfunction syndrome using the CAnine DEmentia Scale (CADES). Appl Anim. Behav. Sci. 171

[19] Burke, Anna (2018): Can Senior Dogs Get Alzheimer’s? https://www.akc.org/expert-advice/health/do-dogs-get-alzheimers/

[20] Cain, Susan –Cain, Michael (2020): Canine Dementia – Signs, Symptoms, Treatments. The bark, https://thebark.com/content/canine-dementia-signs-symptoms-treatments; Whittenburg, Jamie (2014): Alzheimer’s Disease for Dogs? TexVetPets.org, https://www.texvetpets.org/article/alzheimers-disease-dogs/

[21]Whittenburg, Jamie (2014): Alzheimer’s Disease for Dogs? TexVetPets.org, https://www.texvetpets.org/article/alzheimers-disease-dogs/

[22] Szenior Családi Kutya Program: https://kutyaetologia.elte.hu/szenior-csaladi-kutya-program/

[23] Coren, Stanley (2010): Can Old Dog Get Alzheimer’s Disease? In: Psychology Today, https://www.psychologytoday.com/us/blog/canine-corner/201009/can-old-dogs-get-alzheimer-s-disease

[24] Burke, Anna (2018): Can Senior Dogs Get Alzheimer’s? https://www.akc.org/expert-advice/health/do-dogs-get-alzheimers/

[25] Whittenburg, Jamie (2014): Alzheimer’s Disease for Dogs? TexVetPets.org, https://www.texvetpets.org/article/alzheimers-disease-dogs/